Meseíró pályázatot hirdetett a könyvtár általános iskolás gyermekek körében az ősszel. Különleges történetek születtek Martfű eredetéről, cicaországról, a szólás-mondásokról, reményt hozó tündérekről, családról, a világot megmentő krumpli hősről.
Ez az év sok furcsaságot hozott, sok akadályt gördített elénk az élet minden területén. Sok mindenről le kellett mondanunk, még a várva várt városi szavalóversenyről is. Pedig az ajándékkönyvek már ott sorakoztak a szekrényünkben. Gondoltuk, nem hagyhatjuk őket gazdi nélkül, így kitaláltunk egy másik versenyt, a történetíró versenyt – fogalmazott Székácsné Tálas Gabriella könyvtárvezető. Örömét fejezte ki, amiért a gyerekek szívesen fogalmaztak, és szép írások érkeztek. A gyermekeket Melis Pálné Erika néni bíztatta írásra és ő készítette fel őket. Köszönet érte!
A téli szünet előtt Bagdán Levente (6.b), Dorogi Edina (6.b), Kocsis Lili (6.b), Szalai László (8.b), Tichy Bence (5.a), Tichy Luca (5.a), Túróczi Luca (5.a) gondosan megválasztott ajándékkönyvet vehettek át, valamint mindannyian egy-egy kis személyes értékelést is, további kedvcsinálóként. A különdíjat Tichy Luca kapta.
Hitték volna, hogy egyszer régen, a mai Martfű területén, az 1000-res évek körül szörnyvadász Vajákok éltek? Történetükről és az emberekkel vívott csatájukról szól Bagdán Levente írása. A történet egy jó film forgatókönyvének vázlata is lehetne. Van benne minden, amit a közönség szeret, fantasy, történelem, akció, humor. Vicces választ ad arra, honnan ered a Martfű településnév.
Jártak már Észak-Catlandia fővárosában Macsingtonban? Nem? Dorogi Edina idegenvezető szívesen megmutatná a környék látnivalóit: a Macskamenta-hegységet, a Doromb-hegyet, s ha éhesek lennének, irány a Big-Cat, vagy éppen a Cirmi fogadó. Minden turista örülne, ha ilyen idegenvezetője lenne, mint Edina. Tudom, Észak-Catlandia az ő fantáziájában létezik csak, mégis szívesen ellátogatnék oda. A szemléletes írás olvasója szinte már érzi a macskabirodalom illatait, és maga elé képzeli változatos látnivalóit: az ókori várost Zootropoliszt, a meseszép Csizmás kastélyt. Aki nem hiszi, járjon utána, de legalábbis igyon egy jó meleg citromfű teát.
Ugyancsak Edina írta a Martfű mondája című történetet, melynek megfogalmazása nagyon is egységben van, hiszen a témát régies szófordulatokkal jelenítette meg. A verses, rímes résszel együtt izgalmas olvasmány arról, milyen kövér legelők húzódtak itt hajdanán, milyen regiment állat, mennyi csorda pusztította, marta a kaszálókat, s hogyan telepedett le ide később a cipőgyár.
Kígyómarta gonosz király, királyi vár és úrnője Izabell királyné Martfűn? Kocsis Lili szerint mindez nem lehetetlen, legalábbis a fantázia világában. Népmesék fordulatai és a történelmi valóság szálai keverednek és szövődnek össze ebben a fogalmazásban. A főhős Jakab, ha mesterkedéssel is, de megszerzi magának a területet, persze előtte még bejárja a nehézségek útját, tömlöcbe is kerül, de kiszabadul, mert meg tudja gyógyítani a királyt. Az izgalmas meseszövés, nyelvi lelemények sora végig fenntartja az olvasó érdeklődését.
A szó gyakran jobban vág, mint a kard. E szólásmondás elképzelt történetéről ír Szalai László, aki jól tudja, mindannyiunk felelőssége, hogy továbbadjuk anyanyelvünk egyediségét, szépségét, az árnyalatokat közvetítő szinonimákat, az érzelmeket hordozó kifejezéseinket, szólásainkat, közmondásainkat. Ezzel a témaválasztással ő is „fegyverhordozó” lett. Bölcsesség, igazságosság olvasható soraiból, és a végén persze azt is megtudjuk, Laci szerint honnan ered ez a közmondás.
Mr. Sült Sanyi a hétköznapi hős. Még nem találkoztak vele? Önöket még nem segítette át az úton? Pedig ő az, aki mindenkinek segít. A szeleburdi macskákat leszedi a fáról, az elkóborolt kutyákat felkutatja. Nem afféle magányos jótevő, hiszen családos ember, vagyis családos krumpli. Felesége mrs. Édes Krumpli, a fia Burgonya Bubi. Tichy Bence képekkel illusztrált, humoros írást küldött be a felhívásra. Történetének főszereplője nem tévésztár, mégis az egész világ megismeri majd, hiszen megtalálja a koronavírus ellenszerét. Mr. Sült Sanyi védelmező, bátor, igazságos… Nem celebalkat, egyszerűen „csak” teszi a dolgát.
Egy kislány csodálatos kalandjait tárja elénk Tichy Luca. A főhős Réka őrző tündérekkel körülvéve varázslatos helyen jár állatok, mesebeli lények között. Réka óvodás kislány, nagyon szeret kézműveskedni, és a verseket is imádja, s még valami másban is különleges: meghallja a tündér hangját. Aztán egy napon a kislány és családja koronavírusos lesz. Hogy mi történik ezután? Természetesen minden jóra fordul. A fantáziabirodalom a történethez fűzött képekben is megjelenik. Luca írása kreatív, varázslatos, fordulatos. Amellett, hogy olvastatja magát, még tanít is. Nem is keveset!
Vajon milyen az a család, amiben minden gyermek jól érzi magát? Túróczi Luca már tudja a választ, hiszen egy ilyen családról ír a pályázatra beküldött versében. Soraiban szeretet van, összetartozás, és mindezt megfűszerezi a humor. Apa, anya, lánya, három kutyája…, hangzavar, vicces nyaralás rímekbe szabva. Izgalom, kis kalamajka, de a lényeg mégis az, amit az utolsó sorok foglalnak össze: „A családomat szeretem, köszönöm, hogy van nekem. Soha el nem felejtem, amit adtak énnekem!
Kengyel Éva
2021-01-21 16:53
