Könyvajánló 2022. november

Milbacher Róbert

A nagy kanizsár összeesküvés

Pótincza Vendel, egyik reggel hiába keresi a kedvenc zoknijának a párját, mert az szőrén-szálán eltűnt. Elhatározza, hogy utána jár a dolognak. Felkerekedik, de csak a Három Gesztenyékig ér, ahol elnyomja az álom. Amikor felébred már az álom birodalmában jár, ahol megismerkedik Bambalínóval és Kukkabakkával.
Együtt folytatják az útjukat Kenterföldéig, ahol rettenetes igazságtalanságok történnek, amióta a kanizsár Karakórum, megszegte az évszázados hagyományokat.

 

Marcin Wicha

Amit ​nem dobtam ki

Mit ​kezdjünk a szeretteink halála után ránk maradt örökséggel? Az elbeszélő egy nap az édesanyja által felhalmozott rengeteg holmi között találja magát. A könyvek, bútorok, lakberendezési tárgyak sokaságának válogatása közben felsejlenek a múlt kesernyés vagy mulatságos emlékei, amelyek révén átgondolja az édesanyjához fűződő kapcsolatát, és egyben a saját helyét a világban. A szülők generációjának, a háború utáni gyerekek „gondtalanságra programozott” nemzedékének nagyon is súlyos örökséggel kellett szembenézniük, különösen, ha zsidó családba születtek: a szocialista Lengyelországban uralkodó elhallgatáspolitika, majd az újra fellángoló antiszemita hullám sajátosan csalárd beszéd- és viselkedésmódra nevelte az embereket. A volt pszichológus, anya, feleség és nagymama szókimondó őszinteségével, megingathatatlan tartásával, határozott ízlésével és öntörvényűségével vette fel a harcot a rendszerszintű hazugságokkal és önbecsapásokkal, s közben észrevétlenül is örökül hagyta fiának, milyen hangot üssön meg a packázó hivatalnokokkal, a porszívóügynökökkel és a giccses közhelyeket puffogtató tömegemberekkel.

 

Stephanie Scott

Ami ​maradt belőlem

A Tokióban játszódó történet valós eseményeken alapul: miközben Szumikó, a fiatal ügyvédnő édesanyja, Rina gyilkosát keresi, egy nem mindennapi bűntény nyomaira bukkan. Szumikó apja egy vakareszaszeját, vagyis házasságromboló ügynököt bízott meg és hatalmazott fel, hogy viszonyt kezdeményezzen a feleségével. A vakareszaszeja és Rina azonban egymásba szerettek, amellyel drámai események láncolatát indították el, örökre meghatározva ezzel Szumiko életét. A különböző nézőpontokból elbeszélt regény két idősíkon játszódó, különös nyomozás története, amely szembesít azzal a kérdéssel is, hogy milyen következményei lehetnek a szerelem nevében elkövetett tetteinknek.

 

Darvasi László

Az ​év légiutas-kísérője

Darvasi László évtizedek óta az egyik legjobb elbeszélő, Az év légiutas-kísérője pedig igazi mesternovellákat tartalmaz. A történetek helyszíne legtöbbször a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra, ahol a különböző generációk nem értik meg egymást a legváltozatosabb módokon. Az írásokban mégis ott kísért mindig a humor, a komor helyzeteken is átüt a kíméletlen fantázia, és a legváratlanabb helyzetekben is felszikrázik a költőiség.
A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hatvanéves szerzőt.

 

Viola Ardone

Oliva ​Denaro

1960-ban járunk, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Szeret tanulni, bonyolult szavakat megjegyezni, lélekszakadva rohanni, csigát gyűjteni az apjával, és titokban filmsztárok képét rajzolni egy füzetbe.
Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. Oliva azonban nem tudja elkerülni az erőszakot. A faluban uralkodó, évszázados szokás szerint – „a leány olyan, mint a korsó: aki eltöri, el is viszi” – arra kényszerítik, hogy menjen hozzá erőszaktevőjéhez. Oliva fellázad, ám döntéséért nagy árat kell fizetnie, és nemcsak neki, hanem az egész családjának.
Viola Ardone regénye igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.

 

Claire-Louise Bennett

Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak. A Tó a magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól egy nyugatír tengerparti városkában élő nő perspektívájából. Vicces, sötét és nyugtalanító olvasmány elromlott rezsógombokról, fürdőkádban átélt viharokról, elképzelt bosszúkról és félelmekről, meg a tökéletes zabkásákról, amelyek egészen a szerelem örök nyelvéig vezetnek. Bennett megmutatja, hogyan lehet valakit úgy nemismerni, hogy a monológját olvasva szinte beköltözünk az agyába és a testébe, hogy mekkora mélységek rejlenek a legapróbb, legáltalánosabb dolgokban is, és milyen az, amikor az ember nem akar hatni a világra, hanem hagyja, hogy a világ legyen hatással rá.

 

Colson Whitehead

Harlemi ​kavarás

Colson ​Whitehead kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író új regénye az 1960-as években játszódik, New Yorkban.

Ray Carneyt Harlemben ismeri az egész környék, megfizethető bútort árul a 125. utcai üzletében, ebből tartja el a családját. Felesége, Elizabeth állapotos, jön a második gyerek. Otthonuk nem valami nagy – Elizabeth pénzes szülei nem is örültek a házasságnak, nem szívelik Rayt –, de azért mégiscsak otthon.

Carneyról kevesen tudják, hogy a becsületes életvitel felszíne mögött becsúszott már neki néhány stikli. Kétes alakokkal tartja a kapcsolatot. És a stiklik egyre húzósabbak.

Freddie, az unokatestvére kisstílű enyves, Carney segít neki ezt-azt elpasszolni. Freddie beszáll egy bandába, ami azt tervezi, hogy kirabolja a Hotel Theresát, Harlem egyik nagymúltú szállodáját, és az akcióhoz Rayre is szüksége van. Ahogy az lenni szokott, semmi nem úgy sikerül, ahogy Freddie eltervezte, és Ray hiába kapálózik, egyre mélyebbre kerül a csávába. Már nem csak a hírneve forog kockán – a bőrére megy a vásár.

Bűnregény? Moralitás? Társadalmi regény? Feketék és fehérek egymás mellett ebben a retró gyöngyszemben, amely végeredményben nem más, mint egy megható szerelmes levél a régi Harlemhez.

 

Gurubi Ágnes

Másik ​Isten

“Nem ​bír a sárga cipő nélkül élni, csak arra tud gondolni, elképzeli, ahogyan a lábadra adja, ahogyan letérdel eléd, mintha te lennél Hamupipőke, rád próbálja a sárga cipőt, mert ő még nem tudja, amit te már igen, hogy tökéletesen illik a lábadra, ő még nem tudja, amit te már igen, hogy olyan leszel neki, mint a heroin.
Elég egy alkalom.”

A mesék úgy érnek véget, hogy boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Ezek a szavak nevelnek minket, ebben hiszünk, hogy csak meg kell találni a másikat, és utána minden úgy marad ebben a kimerevített pillanatban. A mesék nem szólnak a változásról, arról a pillanatról, amikor egyszer csak nem ismerünk a másikra, de ami ennél rosszabb, már magunkra sem. Amikor keresni kezdjük az összes valaha volt önmagunkat, remélve, hogy mint egy fura kirakóban, megtaláljuk köztük az igazit. A mesék nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes regényének hősei már jóval túl vannak a mese végén. Egyikük sem érti, mi történik, mind azt várják, hogy feketén-fehéren megmutatkozzon előttük az igazság, mint egy isteni kinyilatkoztatás. Pedig mindenkinek megvan a maga igazsága, ami itt felszabadít, ott sebeket ejt, de kimondva, leírva, kibeszélve, világgá kiáltva mégis enged tovább menni, és talán ez a legtöbb, amit remélhetünk.Az eddig négy kiadásban megjelent családregény, a Szív utca szerzőjének második könyve lélektanilag árnyalt karaktereivel, a hagyományos próza szabályait üdítő módon felrúgó szabad tudatáramlásaival, a test mint eszköz egyszerre pontos és érzéki ábrázolásával válik emlékezetes, sodró olvasmánnyá.

 

Royd Tolkien

Lyukas ​bakancslista

Royd ​és Michael Tolkien dédapjuk, J. R. R. Tolkien varázslatos történetein nőttek fel, nem csoda hát, hogy már gyerekkorukban imádták a kalandokat, és szoros testvéri kötelékük felnövésük után is megmaradt. Amikor Mike-nál halálos idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak, a testvérek úgy döntöttek, hogy a lehető legtöbb mindent húznak le Mike bakancslistájáról, legyen szó táborozásról Norvégia távoli vidékein, vagy a Royd által A király visszatér forgatása óta imádott Új-Zéland meglátogatásáról.

Royd azonban csak öccse elvesztése után jön rá arra, hogy Mike titokban egy másik listát is írt: ötven dolgot, amelyeket Roydnak az ő halála után kell végrehajtania. Az első feladat: csináljon hülyét magából Mike temetési szertartásán. Majd: utazzon Gandalfnak öltözve Új-Zélandra. A kreatívnál kreatívabb feladatok valójában nem a polgárpukkasztásról szólnak, hanem kimozdítják az öccsénél mindig is visszahúzódóbb, félénkebb Roydot a komfortzónájából, hogy épp úgy élje az életét, mint Mike: szabadon, félelem nélkül. A lista Mike utolsó ajándéka szeretett bátyja számára.

Royd Tolkien életrajzi könyve a testvéri szeretet és a gyász feldolgozásának katartikus története, egyben pedig figyelmeztetés: becsüljünk meg minden egyes pillanatot.

 

Krekó Péter (szerk.) · Falyuna Nóra (szerk.)

Sarlatánok ​kora

Miért dőlünk be az áltudományoknak?

Ahogy ​Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított.

Sarlatánok korában élünk.
Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is – mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok.

Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért „dőlnek be” ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok?

Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a „hétköznapi” áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel.